Aka manto – A Vörös Köpenyes legendája

Aka manto egy japán városi legenda egy rosszindulatú szellemről, aki valaha ember volt. A köz- és iskolai WC-kben bukkan fel, és megkérdezi az arra járóktól: piros papír vagy kék papír? Általában úgy írják le, hogy vörös köpenyt és fehér maszkot visel, de gyakran csak egy karmos kéz ábrázolja. Életében egy gyönyörű férfi lehetett, akit a csodálói állandóan üldöztek, ezért rejtette maszk mögé az arcát.

A história kialakulása

Piros köpeny vagy kék köpeny?

A történet 1940 januárjában keletkezhetett, Tokyo környékén. Ebben az időben egy népszerű kamishibai (papírszínház) egy szexuális zaklatást ábrázolt egy fiatal lány és egy úriember közt, aki piros köpenyt viselt. Ez az eset széles körben ismertté vált, és a populáris kultúrába keveredett. A kamishibai készítőjét az osakai rendőrök őrizetbe vették, a papírképeket pedig elkobozták. Ekkoriban Aka mantot úgy írták le, mint aki elrabolja és megöli a gyermekeket, egyes történetek szerint csak a lányokat. Azonban már 1935-ben az a hír járta, hogy az osakai általános iskola alagsorában egy vörös köpenyes férfi rejtőzködik egy sötét cipősszekrényben. Ōkuboban (Tokyo egy része) az emberek egy “Vörös Köpenyes” vámpírról beszéltek. Alternatíva, hogy az egész történetet egy szocialista bankár találta ki, hogy a nyilvánosságot riogassa a hazai fronton a háború alatt. Hamarost a bankárt letartóztatták. Az 1970-es és ‘80-as években Kobéban is keringett egy mese, miszerint egy férfi piros takaróba csomagol gyermekeket, és elrabolja őket egy misztikus szigetre. Az 1980-as években került át a legenda színhelye a mosdókba, és a Vörös Köpenyes alakja ekkor kezdett el összemosódni a piros papír, kék papír históriával.

A legenda
A történet szerint, ha az iskolai mosdó legutolsó fülkéjében ülsz, egy titokzatos hang egyszer csak azt kérdezi: szeretnél piros vagy kék papírt? Ha a pirosat választod, Aka manto addig kaszabol, míg a ruháidat vörösre nem festi a vér, ha pedig a kéket, akkor addig fojtogat, míg az arcod kék színű nem lesz. Ha megpróbálsz túljárni az eszén, és bármilyen másik színt választasz, akkor egyenesen az alvilágba ránt. Az egyetlen kiút, ha azt mondod, nem kérsz papírt.
Egyes feldolgozásokban Aoi mantonak, azaz Kék köpenynek nevezik, és áldozataitól azt kérdezi: piros köpeny vagy kék köpeny? Piros esetén letépi az ember bőrét, a kék pedig a vér teljes lecsapolásával jár. Egyes alternatív verziók szerint, ha sárga köpenyt kérsz, a fejed abba a WC-be nyomja, amit használtál. Az egyik legnépszerűbb változata a legendának: egy férfi és egy női rendőrt kihívtak egy iskolához, miután egy diák jelentette, hogy férfi hangot hallott a női mosdóban. A rendőrnő bement a mosdóba, miközben a férfi kollégája odakint várta. Az egyik fülkében egy mély hang megkérdezte: Szeretnéd felölteni a vörös mellényt? A férfi odakint hallotta, hogy a társa igennel felel, amit hirtelen egy sikoly majd egy hangos puffanás követett. Amikor a rendőr berontott, társát lefejezve találta a padlón; vére eláztatta és vörösre festette a mellényét.

Adaptációk

Eddig még nem látott adaptáció – sajnos.

A Bújj, bújj, szellem! (学校の怪談; Gakkō no kaidan, Ghost Stories) című anime 2. részében (Nyughatatlan szellemek) a két főszereplő, Satsuki és Hajime egy különös kísértet után kutat az iskolájuk régi épületének mosdójában. Sokáig azt hiszik, Hanako-san szórakozik velük, de Satsuki édesanyjának naplójából rájönnek, hogy a szellem valójában Aka manto. Ebben a feldolgozásban, ha az ember a piros papírt választja, a mennyezetről vér kezd csorogni, és mindent beborít; ha viszont a kéket, akkor Aka manto keze addig szorít, míg bele nem kékülsz. Hajime megpróbál túljárni az eszén azzal, hogy sárgát mond, ám ekkor a szellem le akarja rántani őt a pokolba. Anyja naplója szerint az egyetlen kiút, ha Satsuki piros tintával toriit (tradicionális japán kapuforma) rajzol egy üveg oldalára, megtölti azt vízzel és elmondja hozzá a varázsigét: Tisztítsd meg a tisztátalant! Aka mantot itt egy karmos kéz ábrázolja, mely vörös vagy kék színben kinyúl a WC csészéből, és berántja áldozatát.
Aka manto megjelenik még a Ghost Hunt című animesorozatban, és említést tesznek róla egy tréfás horror történet formájában a Little Busters! animében is. A Shin Megami Tensei videojáték-sorozat Devil Summoner: Soul Hackers szériájában nem ad választási lehetőséget, csak annyit kérdez, szükséged van-e piros papírra? Ha a válasz igen, a mennyezetről egy penge zuhan le és szúrja át a delikvenst, a vére beteríti a holttestet, mint egy vörös köpeny. A Jigoku Sensei Nube című manga 4. kötetének 24. fejezetében, mint “A” jelenik meg, itt azonban módosul a kérdés: Melyiket szereted? A pirosat, a fehéret vagy a kéket? Ha a kéket választod, vízbe fojt; ha a fehéret, lecsapolja az utolsó csepp véredig a tested (az egyik szereplő torkán átszúr egymásra merőlegesen két csövet); ha a pirosat, véresen megöl. Aka manto itt maszkos, köpenyes alak képében jelenik meg véletlenszerűen az utcán, és az iskolából hazafelé tartó gyerekeket támadja meg. Ha érdekel, hogy Nube, a három gyermek tanára hogyan száll szembe a démonnal, olvass bele a mangába!

Ajánlanék egy rövid rajongói történetet Aka mantoról, angol nyelven: kattints ide!

Aka manto a való életben

Melyiket választod?

1935-ben egy férfi kopogtatott egy aprócska bolt ajtaján, mondván, hogy a főház szolgálója. A férj kiment és ajtót nyitott: egy férfit pillantott meg, kezében a főházból származó lámpással, a fejét azonban piros csuklya fedte. Azt mondta, a főház egy tagja hirtelen megbetegedett, és ő kérte, hogy jöjjön és vigye el a férjet. A férj azonnal elsietett, magára hagyva az idegent. A távolság a főépület és a bolt között 8 kilométer. A feleség aggódott a férjéért, de visszaaltatta a gyermekeit, és végül ő maga is álomba szenderült. 2-3 órával később újból kopogtattak az ajtón: a feleség kiment, és látta, hogy ugyanaz a férfi áll ott, piros csuklyával a fején. Azt mondta: “úgy tűnik, a beteg nem éri meg a reggelt, ezért megkértek, hogy jöjjek el megint és vigyelek el téged is.” Azt gondolván, hogy a férje bajban van, az asszony egy szomszédra bízta a gyermekeit, és ott hagyta a vörös köpenyes fickót. 1-2 óra múlva ismét kopogtattak, a férfi ezúttal a gyermekekért jött, mondván, a szülők azt kérték, hozza el őket. Ugyanakkor a gyerekek mélyen aludtak, és a szomszéd a kései időpontra és a viharos szélre hivatkozva azt mondta, várjanak holnapig. A köpenyes újból megkérte, adja át a gyerekeket, de mivel a szomszéd nem gondolta meg magát, kelletlenül távozott. Néhány nappal később a rendőrség holtan találta a férjet és a feleségét a folyóban. Nyilvánvaló volt, hogy a tettes a piros köpenyes férfi volt, őt azonban soha nem találták meg.
Az 1980-as években lánclevél indult Aka mantoról az interneten. A szövege valahogy így szólhatott: “Az életed attól függ, elhiszed-e a történetet vagy sem. Ez az eset 1904. február 9-én történt, az orosz-japán háború alatt. A gyerekek annyira csodálták a japán katonák piros köpenyét, hogy végül minden gyerek hasonlóban kezdett mászkálni. Azonban Yajimának Tsuyoshi, a Fukuoka prefektúrabeli Chikushino városban élő kisfiúnak a családja szegény volt, és nem engedhettek meg maguknak egy ilyen köpenyt. Egy nap Tsuyoshi elment az általános iskolájuk mosdójába. A többi gyerek csapdába csalta őt, beszorították az egyik fülkébe és azt kántálták: “Akarsz piros köpenyt? Akarsz piros köpenyt?” Tsuyoshi nem tudta elviselni, ezért leszúrta magát egy papírvágó késsel. Az ajtó egy órával később kinyílt, és a fiút holtan találták, hátán a vér vörös foltott hagyott, mint egy köpeny. Az idő csak telt, és 95 évvel később Tsuyoshi visszatért. Ha WC-re mész, és ezt hallod: “Akarsz egy piros köpenyt? Akarsz egy piros köpenyt?”, és ha elhiszed ezt a történetet, akkor biztonságban leszel. De ha nem hiszel ebben a történetben, Tsuyoshi a sajátja mintájára piros köpenybe öltöztet. Ha igaznak érzed ezt a históriát, bizonyítsd! A következő 12 órában küldd tovább ezt az e-mailt 5 főnek. Ha nem teszed meg, rendben van. Ha nem teszed meg, találkozhatsz velem. Csak egyetlen szomorú bökkenő van: ez azt jelenti, meg kell ölnöm téged. Hahaha, hallod? Hallod a szomorú hangom? Ha nem, biztos vagyok benne, hogy következő alkalommal hallani fogod, amikor WC-re mész. Itt várj rám! Felöltöztetlek a saját köpenyembe. Milyen színűt szeretnél? A vörös jó, nem? Vörös. A vér is vörös; hamarosan a saját véredben fogsz fürdeni. Ne aggódj, nem fog fájni, ha megöllek.”
A történet több helyen sántít: a katonák nem viseltek piros köpenyt, és a papírvágó kés anakronisztikus.

Nos, te tovább küldenéd az e-mailt? És melyiket választanád: piros papír vagy kék papír?

Felhasznált források:
– “Nyughatatlan szellemek” Noriyuki Abe (rendező), Touru Tsunemitsu (író). Bújj, bújj szellem! Animax. 2. epizód, 1. évad. (magyar nyelven) Megtekintve: 2014. március 9.
– Youtube. “Ghost Stories from Japan Ep 7- AKA MANTO” megtekintve: 2014. március 9. link
– Wikipédia. “Aka Manto” megtekintve: 2014. március 9. link
– Yokaigrove. 2012. “The Red Cape (Aka Manto 赤マント)” The Yokai Grove, Július 21. link
– Joly, Dome. Scary Monsters and Super Creeps: In Search of the World’s Most Hideous Beasts, 2012.
– Murphy, Mark. Twenty-Nine Stops on the Yamanote Line, 2011.
– Tensei, Megami. Devil Children PS Demons, 2000.
– Tensei, Megami. Devil Children Black Book Demons, 2000.
Tensei, Megami. Devil Children White Book Demons, 2002.
Tensei, Megami. Devil Children Red Book Demons, 2000.

Képek: 1 2 3

Reklámok

32 responses to “Aka manto – A Vörös Köpenyes legendája

  1. Érdekes, hogy milyen közös pontok vannak a mindenhol terjengő legendákkal… helyszínek ahol az ember egyedül van, vagy kiszolgáltatottabb, vagy az idegennel szembeni bizalmatlanság, a szokatlan külső jegyek, ruházatban, vagy a bosszú motívuma. Lesz majd olyan cikk amiben más országok legendáival összevetitek? Ha nem, de találtok egy ilyen írást, az majd érdekelne 🙂

    • Igen, van ezekben a sztorikban némi nevelő célzat is 🙂 Ne mászkálj egyedül, ne állj szóba idegenekkel, stb.
      Nem terveztünk összehasonlító cikket, de ez nem is rossz ötlet. Érdekes lenne arról kutatni, a japán legendák egyes elemei, szereplői visszaköszönnek-e más kultúrák történeteiben (hirtelen a japán horrorfilmek ugrottak be, amiket főként az amerikaiak szeretnek újra feldolgozni, pl. A Kör). Egy próbát mindenképp megér, a kedvedért mindenképp utána járunk 🙂

  2. Nekem önkéntelenül a Mátrix film piros-kék kapszula közötti választás jutott eszembe. Én nem láttam a film alapjául szolgáló Ghost in the Shell animét, esetleg ott is feltűnik ez a motívum?

    • Sajnos sem a Mátrixot, sem a Ghost in the Shellt nem láttam (na jó, egyetlen részt igen az Animaxen, amiben egy kisgyerek volt, és fogalmam sem volt, miről szól, de megkönnyeztem). A kérdésedre egyelőre még nem tudom a választ, eddigi kutatásaim során nem találtam arra utaló jelet, hogy kapcsolat lenne a filmek és Aka manto közt, de utána fogok járni 🙂 Talán még a Mátrixot is megnézem.

  3. Sziasztok!
    Nagyon izgalmas volt a cikk, látszik, hogy sokat dolgoztatok vele. Azon gondolkoztam, hogy vajon ezekben tényleg hisznek valamennyire? Mi lehet a célja ezeknek a legendáknak? És itthon hogyhogy nem találtak ki efféle történeteket?
    A másik kérdésem nem igazán a témához kapcsolódik, de, hogy csináltatok ilyen hátteret?:)
    Köszönöm előre is a válaszotokat! Csak így tovább!

    • Szia!
      Köszönjük szépen a dicséretet! 🙂 Az, hogy hisznek-e benne, nehéz kérdés. Szerintem a mai kor japánjai inkább csak viccként hozzák fel, mint a nyugati kultúrkörben: “ha rossz leszel, elvisz a…” , “ha nem eszed meg a zöldséget, eljön érted a…”. Célja szerintem nincs, elég egy pici alap, egy történet, esemény, incidens, amit felnagyítanak, és onnantól szájról szájra jár. A körlevél, amit a cikkben olvashatsz, szerintem rosszízű tréfa csupán, szórakozás, ez Magyarországon sem ritka sajnos.
      Az, hogy nálunk vannak-e hasonló történetek, igazából remek kérdés, de akármennyire töröm a fejem, nem ugranak be konkrét személyek, akikkel riogattak volna minket. Whiskeys rabló, vasorrú bába, réz… bagoly. Nálunk itt volt a Biblia, benne ezernyi szenttel és az ő történetükkel, ami bár nem horrorisztikus, de tanulságul szolgál, ezért úgy gondolom, nem volt szükség még külön rémtörténetekre. De biztos vagyok benne, hogy a középkorban keringett egy-két legenda.
      Kíváncsiságból rákerestem az interneten, és képzeld, elég sok magyar városi legendát találtam! Megadok pár linket, ha olvasgatnál:
      http://www.urbanlegends.hu/ -> nem csak magyar vonatkozású, de modern, naprakész érdekességeket olvashatsz
      https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1rosi_legenda -> a példák, amiket felhoz, nem hasonlítanak a japán kísértettörténetekre, de érdekesek
      http://welovebudapest.com/budapest.nevezetessegei/igaz.vagy.hamis.7.varosi.legenda.budapestrol -> ha pesti vagy, szerintem érdekes lehet. Ha nem, akkor is 🙂

      A másik kérdésedről: a wordpress egyik sablonját használtam, a háttérhez nem nyúltam, csak a színkódokat, betűtípusokat igazgattam, meg az oldalsó modulokat rendeztem. Tehát a hátterünk a wordpress egy sablonjának beépített háttere 🙂

      Üdv,
      BD

  4. Végre elolvashattam ezt is! 😀 Ahogy olvastam rendesen görcsbe rándult a gyomrom 🙂 de nagyon izgi a történet. Nekem a képek is nagyon tetszenek. Főleg az utolsó, szerintem még aranyos is a képen :D. A rendőrnős eset kicsit meglepett. Nem tudom, hogy olyan helyzetben meg bírtam e volna szólalni vagy talán csak egy sikoly jött volna ki a torkomból. A Inuyasás kép meg XD…

    • Köszönöm a hozzászólásod! 🙂
      Pedig elég nehéz volt képeket válogatni, sajnos alig találtam Aka mantoról használható anyagot, ami nem túlzottan gyerekes, de mégis pontos, “élethű”. Hát igen, a rendőrnős eset elég durva. Mondjuk én azt nem értettem, hogy ha a női mosdóban egy ismeretlen férfi hang ilyet kérdez, ki az, aki igennel felel rá? O_o

  5. Csak gratulálni tudok ehhez a cikkhez 🙂 És nem csodálom, hogy ilyen történet után csoportosan járnak a lányok wc-re. 😀 Eléggé félős vagyok, úgyhogy próbálom nem elhinni az ilyen történeteket 😀 De nagyon tetszett 🙂 Izgalmas és nagyon részletes.Csak egyetlen kérdésem lenne. Filmben nem dolgozták fel ezt a legendát? Nagyon nem merek japán horror filmet nézni, mert amit láttam épp elég volt, de szerintem ezek a legendák még filmként is megállnák a helyüket.

    • Köszönjük szépen! Hát igen, mióta elkezdtük kutatni ezt a témát, kétszer meggondolom otthon késő esténként, ki akarjak-e menni a szobámból 🙂

      Őszintén szólva a cikk írásakor kerestem, de nem nagyon találtam filmadaptációkat, ami kissé gyanús nekem a rengeteg anime- és mangafeldolgozást nézve. Szóval utána járok nemsokára még egyszer, és hozom, ha találtam valamit 🙂

  6. Sziasztok! Gratula a cikkhez, szép részletes. 🙂 Érdekes, hogy mennyire kiterjedt és mennyi változata lehet egy legendának, és ilyenkor felmerül a kérdés, hogy vajon melyik a hihetőbb? Említettetek egy 194O-es, vélhető kialakulást, aztán lentebb már kettő ’35-ös felbukkanásról is írtatok. Melyiknek lehet vajon hinni? Melyik lehet az úgymond eredeti, amiből aztán a különböző változatok kialakultak? 😀 A való életes történet gondolom tényleg megtörtént, ha már ez a címe. A láncleves sztori azonban egy kicsit már tényleg nonszensz, nagyjából annyira lehet komolyan venni, mint az összes ilyen lánclevelet. 😀 Az is érdekes, hogy itt is feltűnik a mosdó, mint színhely. Lassan már nem mernék majd kimenni oda, mert attól tartanék, hogy egyszerre ugrik a nyakamba minden. 😀

    • Szia! Köszönjük szépen a hozzászólásod, dicséreted, észrevételeid! 🙂
      Őszintén szólva fogalmam sincs, melyik lehet az igaz. Ha engem kérdezel, szerintem egyik sem, hiszen annyiféle verzió kering erről, és ezek annyira eltérőek, hihetetlenek, ráadásul nincsenek hivatalos tényekkel, pl. rendőri vagy kórházi feljegyzésekkel alátámasztva, hogy én nem túlzottan bízom bennük. Viszont ha egyesek szerint már 1935-ben is létezett Aka manto, akkor én a korábbit tekinteném kiindulópontnak 🙂
      Igen, a lánclevél biztosan kamu. Még ha tényleg meg is halt az a kisfiú, nem hiszem, hogy a szelleme utána e-mailt pötyögne… Elég rosszízű tréfa, de lássuk be, nálunk sem ritka.

      Ígérjük, lassan elfogynak a mosdós sztorik! 🙂

      • Szia! Nagyon szívesen. 😀 No igen, nehéz hinni az ilyen legendáknak, szerintem igazán csak azoknak sikerül, akik nagyon babonásak és/vagy hisznek a túlvilági létben, természetfeletti dolgokban. Én olyan is-is kategóriába sorolom magam, mindenesetre olvasni nagyon szeretek róluk, még ha nem is hiszem el őket teljesen. 😀 Jap, valószínű, hogy a ’35-ös megjelenést lehet kiindulópontnak nevezni, a lánclevél meg szerintem inkább csak az akkori divat miatt jelent meg, amikor mindenki szinte napi szinten kapta az ilyen-olyan e-maileket, hát miért ne csináltak volna ebből is? 😀
        Na, azért kibírok még egy-két mosdós sztorit, és félelem ide vagy oda, a szükség úgyis nagy úr lenne… 😀 😀
        Nagyon szépen köszönöm a választ! 🙂

  7. Le a kalappal előtted, hiiiiiihetetlenül hosszú és részletes cikk lett.
    Az eredeti verzióban ugye csak piros és kék közül lehet választani, egyéb esetén alvilág a jutalom. Viszont van verzió, ahol sárga esetén is van alternatív elhalálozás. Itt is minden egyéb szín alvilágbeli azonnali utazással jár?
    Papír esetén van kiút: ha nem kérsz. Ez a köpeny esetén is ugyan úgy lehetőség?

    • Szia Abi (Nucchan)! Köszönöm szépen a kommentet! 🙂
      A hiiiiiihetetlenül hosszú azt jelenti, hogy próbáljak meg egy kicsit lenyirbálni a hosszából, vagy szerinted jó így? 🙂

      Hm, a kérdés jó, ez a sok verzió annyira szájhagyományról szájhagyományra, tollról tollra jár, hogy sajnos nem találtam forrást arról, abban az adott verzióban mi lesz, ha mást színt mondasz. Javasolnám, hogy próbáld ki, de ettől Aka manto “ismeretében” inkább eltekintenék 🙂
      Igen, szerintem köpeny esetén is lehetőség, ha nem kérsz, de ha valaki megállít az utcán, és ezt kérdezi tőled, felelősséget nem vállalok a tanácsomért. 😉

      • Imádok olvasni, így a minél hosszabb, annál jobb híve vagyok (kivétel a pokolian unalmas irományok esete). Szóval ezt vegyed nyugodtan pozitív véleménynek.

        Ha valamelyik eset megtörténik és élve megúszom, ígérem, interjút adok neked 😀

  8. Tényleg ilyen egyszerű, hogy nem kérek papírt? 😀 Mármint ha bármilyen más színt választok, akkor bajba kerülök, de elfogadja ilyen könnyen azt a választ, hogy kösz nem kell?
    Egyébként zseniális cikk lett 🙂

    • Köszönöm szépen a dicséretet! 🙂 A források szerint igen, tényleg ilyen egyszerű, és egy sima “nem kérek papírt” válasszal túlélhető egy Aka mantós kaland. De például a Ghost stories című anime egy egész varázslatot talált ki Aka manto elűzésére és elzárására (igaz, Hajime ott választott színt, ezért került utána bajba).

  9. Először is a kérdésedre a válaszom: nem kérek papírt! 😀
    Nagyon tetszett a cikk, tényleg jól összefoglaltad 😀
    Van külön férfi vagy női mosdóra specializálódás?

    • Helyes válasz! 😀 Köszönöm szépen a dicséretet 🙂
      A kérdés remek, én egyetlen forrásban sem találtam utalást arra, hogy csak a férfi vagy csak a női mosdóra specializálódott volna, de most, hogy mondod, arról sem írtak, hogy mindkettőben jelen lenne, ezért szerintem nem válogat. Egyes történetek szerint a Vörös köpenyest (még a piros papírral való összemosás előtt) csak a lányok érdekelték, és a Ghost stories-ban is a női mosdóban bukkan fel.

Te mit gondolsz?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s