Tomino no jigoku – Tomino pokla

Mindannyian tapasztaltuk már, szavaink mekkora erővel bírnak. Egy hangosan felolvasott versnek sokszor földöntúli ereje van, gondoljunk például a Harry Potter varázsigéire, vagy a Bűbájos boszorkák démonűző mondókáira. A Tomino no jigoku (Tomino pokla) szóbeszéd Japánban egy versről, melynek hangos felolvasása a hiedelem szerint átkot von az olvasó fejére.

トミノの地獄
Tomino no Jigoku (Tomino pokla*)

姉は血を吐く、妹は火吐く、
Ane wa chi wo haku, imōto wa hihaku,
Az idősebb nővér vért hány, a húg tüzet köp,

可愛いトミノは宝玉を吐く。
kawaii Tomino wa tama wo haku
S édes Tomino kincseket hordoz szájában.

ひとり地獄に落ちゆくトミノ
hitori jigoku ni ochiyuku Tomino,
Tomino egyedül zuhant a Pokolba.

地獄くらやみ花も無き。
jigoku kurayami hana mo naki.
Sötétség honol, még a virágok sem nyílnak.

鞭で叩くはトミノの姉か、
muchi de tataku wa Tomino no ane ka,
Tomino nővére az, ki ostorral üt?

鞭の朱総が気にかかる。
muchi no shubusa ga ki ni kakaru.
A cínóbervörös ostorcsapások nyugtalanságot keltenek.

叩けや叩きやれ叩かずとても、
tatake yatataki yare tatakazu totemo,
Csak üt, hasít és üt – egyetlen út vezet

無間地獄はひとつみち。
mugen jigoku wa hitotsu michi.
a Pokol legmélyebb bugyrába.

暗い地獄へ案内をたのむ、
kurai jigoku e anai wo tanomu,
Könyörögj útmutatásért a sötét Pokolhoz,

金の羊に、鶯に。
kane no hitsu ni, uguisu ni.
az aranyborjúhoz, a csalogányhoz.

皮の嚢にやいくらほど入れよ、
kawa no fukuro ni yaikura hodo ireyo,
Mennyit tett a bőrzsákjába!

無間地獄の旅支度。
mugen jigoku no tabishitaku.
Előkészülete ez a Pokolba vezető útnak.

春が 来て候林に谿に、
haru ga kite soro hayashi ni tani ni,
Jön a tavasz az erdőkben és völgyekben,

暗い地獄谷七曲り。
kurai jigoku tani nanamagari.
S a sötét Pokol Nanamagari völgyében is.

籠にや鶯、車にや羊、
kago ni ya uguisu, kuruma ni ya hitsuji,
A kalitkában csalogány, a talicskában bárány,

可愛いトミノの眼にや涙。
kawaii Tomino no me ni ya namida.
Szegény Tomino szemében könny.

啼けよ、鶯、林の雨に
nakeyo, uguisu, hayashi no ame ni
Arról dalol a csalogány az esőerdőben,

妹恋しと 声かぎり。
imouto koishi to koe ga giri.
hogy hiányzik a kishúga.

啼けば反響が地獄にひびき、
nakeba kodama ga jigoku ni hibiki,
Ha énekel, dala visszhangzik a Pokolban,

狐牡丹の花がさく。
kitsunebotan no hana ga saku.
S kivirágzik a kitsunebotan.

地獄七山七谿めぐる、
jigoku nanayama nanatani meguru,
Hét hegyen s hét völgyön át köröz,

可愛いトミノのひとり旅。
kawaii tomino no hitoritabi.
édes Tomino magányos utazása ez,

地獄ござらばもて来てたもれ、
jigoku gozaraba motekiteta more,
hogy köszöntsön, ha a Pokolba térsz,

針の御山の留針を。
hari no oyama no tomebari wo.
ezernyi tűszúrással.

赤い留針だてにはささぬ、
akai tomehari da te ni wa sasanu,
A vörös tű hirtelen megszúrja kezem,

可愛いトミノのめじるしに。
kawaii Tomino no mejirushi ni.
s édes Tomino jelét karcolja bele.

Nem biztos, hogy pont Tominót illusztrálja, de szerintem nagyon passzol.

Természetesen csak a japán szöveg felolvasásától kell tartani. A versnek többféle értelmezése létezik. Egyesek szerint Tomino egy fiatal gyermek lehetett, akit a szülei megbüntettek, miután megírta ezt a verset. Bezárták a pincébe, nem adtak neki enni, míg végül éhen nem halt. Ezért kísérti Tomino dühös szelleme ezt a verset, és hoz átkot arra, aki hangosan felolvassa. A vers szerepel Inuhiko Yomota (四方田 犬彦) “Kokoro wa korogaruishi no yō ni” (心は転がる石のように) című könyvében, és megjelent Yaso Saijo 1919-es verseskötetében is. Egyesek szerint a verset Inuhiko írta, ő azonban 1953-ban született, így hogy kerülhetett volna bele a verse egy 1919-es gyűjteménybe? Yaso költő volt, 1915-ben alapított egy újságot Shijin névvel, de nem tudni, tőle származik-e a Tomino no jigoku. Akik szerint igen, ők úgy értelmezik a verset, hogy az akkori világ egy társadalomkritikája. A költő az alvilágra a “mugen jigoku” kifejezést használja, ami a buddhizmus szerint a Pokolnak a nyolcadik, azaz legmélyebb és legfájdalmasabb szintje, ahová a bűnözők, a legsúlyosabb bűnöket elkövetők kerülnek. Tomino viszont ártatlan, ám abban a korban ez semmit nem számít: a nép vétkeiért is az ártatlanok fizetnek.
Bármely értelmezést is nézzük, az, hogy az ane (nővér) vért, az imōto (húg) pedig tüzet köp, élesen szemben áll Tomino “tama”-jával, ami ékszert, kincset jelent. Tomino testvéreihez vér és tűz társul, mindkettő gonosz, veszélyes, mocskos dolog, Tomino ékszere azonban tiszta, gyönyörű – szerintem ez is ártatlanságáról tanúskodik. Egyedül halt meg, és fájdalmának egyik okozója talán pont a nővére, aki ostorral üt – úgy vélem, ane biztosan sáros a dologban. Érdemes még megemlíteni Tomino állandó jelzőjét, a “kawaii”-t, ami nem csak édes, aranyos, kedves, drága lehet, hanem szánalomra, sajnálatra méltó, szegény jelentést is hordozhat. Bárki is írta a verset, együtt érez Tominóval. Ezeket összevetve kijelenthetjük, hogy Tomino egy onryō, hiszen ember volt, kit szörnyű, igazságtalan halál ért, és dühös szelleme visszatért, hogy elégtételt vegyen.

A vers gyenge angol fordítással.

Ez a vers egy időben nagyon felkapott volt, az interneten számtalan videót és blogbejegyzést találni olyan emberekről, akik megkísértették Tomino átkát, és olyanokról, akik ezekre kommentelve beszámoltak saját tapasztalataikról. Semleges és rossz élményekről egyaránt olvasni. Állítólag valaki felolvasta a szöveget a rádióban, és utána súlyos balesetet szenvedett, van, aki pedig nehézlégzésre, mellkasi fájdalomra panaszkodott. Nem tudni, igaz-e, de néhány kommentelő szerint egy rokonukat vesztették el az átok miatt, vagy hosszú időre szerencsétlenné váltak. A legtöbb hozzászóló (japán és angol) szerint ez “hülyeség”, “kamu”, “csak egy buta városi legenda”, így a legtöbben nem hisznek benne. A magyar hozzászólók kevésbé cinikusak, sok olyan kommentelőt olvastam, akiket kirázott a hideg Tomino legendájától, és inkább nem bátorkodtak kipróbálni, mert félnek az ilyesmitől.
A cikk készítése közben tettem egy kísérletet, és hangosan felolvastam magamnak ezt a verset. Nos, az eredményéről a következő cikkemben beszámolok – feltéve, hogy lesz még következő cikkem…

* A magyar fordítást én végeztem, elég nehéz volt egy 1919-es szöveget értelmezni, így ha pontatlanságot, hibát észlelsz, vagy van ötleted jobb fordításra, kérlek, szólj!

Források:
– Manami’s life. “Japán ~ Kísértettörténetek, városi legendák | 2. rész” megtekintve: 2014.03.28. http://manamislife.blogspot.hu/2013/07/japan-kisertettortenetek-varosi.html
– Yahoo.co.jp “トミノの地獄について” megtekintve: 2014.03.28. http://detail.chiebukuro.yahoo.co.jp/qa/question_detail/q1435762639
– Creepypasta.com “Tomino’s Hell” megtekintve: 2014.03.28. http://www.creepypasta.com/tominos-hell/
– Joseph, Andrew. 2014. “Tomino’s Hell – The Poem That Will Kill You” Japan – It’s A Wonderful Rife, Január 22. http://wonderfulrife.blogspot.hu/2014/01/tominos-hell-poem-that-will-kill-you.html
+ sok-sok youtube videó, hozzászólás, szótár

Képek: Angol fordítás, Sima illusztráció, Tomino no tama

Reklámok

22 responses to “Tomino no jigoku – Tomino pokla

  1. Azért ezek a szellem históriák elég furcsák. Összhangban a régi szellemhistóriákkal, vagy mágikus hagyományokkal, nem is mindig igazságtalanság miatt jelenik meg egy kísértet, akinek a tettei érdekes módon mindig nagyon behatároltak szabályoknak alárendeltek, hanem valamilyen erős behatás miatt. Legyen az nagy félelem, fájdalmas halál, extrém mérvű kapzsiság, vagy vágy… Nem is az erkölcsi megítélhetősége a halálnak, hanem valami erős belső vonás életében, vagy a halál pillanatában. Interesting…

    • Hát igen, elég érdekes 🙂 Főleg az, hogy ha valaki visszatér halála után, miért ennyire mániákusan behatárolt a tette, miért nem tesz mindent szabadon kedvére.

  2. Emlékszem, amikor mondtátok az előadás során is, hogy ne mondjuk ki hangosan :D. Ha jól emlékszem ez a versike volt az :D. Abba nem gondoltak bele a szülei, hogy volt valami alapja ennek a versnek? Mondjuk a tesói tényleg bántották, mint ahogy szerinted is :)… habár ha bezárták a gyereküket a pincébe, akkor nem is biztos, hogy annyira számított volna az ok :/.

    • Háát, a forrás szerint elég rettenetes szülei voltak, szóval szerintem nem igazán érdekelte őket, tényleg szekálják-e Tominót. De az is érdekes, hogy ki az, aki egy ilyen vers miatt bezárja a gyerekét a pincébe… Mert ebben a versben a szülők számára nem volt azért semmi sértő.

      • Volt szó arról, hogy voltak egyáltalán testvérei? Azért kérdem, mert mi van akkor, ha az “ane” az anyukáját takarta? és azért zárta be az anyukája, mert tudta, hogy őróla van szó? (mert nincs testvére).

        Ez az első cikk amit olvasok tőletek, szerintem visszafele haladok velük 😀 Első benyomásra már az oldal a géptől 1 méterre távolított el xD Tetszik, nagyon para 😀

        • Ez egy érdekes gondolat! Az “ane” jelenthet vajon anyukát is? Én nem hiszem, hogy ennyire nyakatekert lenne a történet, vagy Tomino direkt így trükközött volna, de még az is lehet, hogy neked van igazad, nem zárom ki egyik lehetőséget sem. Bár én jobban hiszek abban, hogy ezt a verset Yaso Saijo írta, az egy kicsit hihetőbb számomra.

          Köszönjük, és megértelek! Vannak elég para történetek, Tomino még az enyhébbek közé tartozik. 🙂

  3. Szeretem kísérteni a sorsot, mert ezt hangosan felolvastam :/
    Romajiban vannak hibák, de ezt annak tudom be, hogy ti változtattátok meg, nehogy pokolra jussunk xD
    Szerintem egyébként a versben elhangzó tűz és vérköpés az ijimére utal, ami nem feltétlenül fizikai bántalmazás. Tominót jó eséllyel kiszekálták a világból; egy-egy szó tud olyan lenni, mint egy ostorcsapás 😦

    • Na, majd számolj be az eredményről! (Ha túléled… :D)
      Romajiban milyen hibák vannak? Amit találtam szöveget, azokban eleve voltak, igyekeztem javítani, de benne maradhatott egy-kettő. Megköszönném, ha kisegítenél 🙂

      Igen, akár még ijime is lehetett. Ettől vers a vers, és ezért nem szerettem középiskolában az irodalmat – mindenki úgy értelmezi, ahogy tudja, és nem, még a tanárok sem tudhatják, mire gondolt a költő. 😀

  4. Én azért nem mertem felolvasni, gyáva vagyok az ilyesmihez:) Szerintem az emberek csak bemesélik maguknak, ha elolvassák, valami rossz fog velük történni. Félnek az átoktól és bevonzzák maguknak a rosszat:P

    • Igen, szerintem is ezért van olyan nagy ereje az átkoknak, mert az ember akár hisz benne, akár nem, ekörül kezdenek el forogni a gondolatai, és tudat alatt bevonzza. Így működnek szerintem a szerencsehozó tárgyak, és a legtöbb ezoterikus mütyő is. Ha az ember hisz benne, hogy a nyakában hordott kavics ritka ásvány, ami javítja a keringést, akkor persze, hogy nem fog fájni annyit a feje. Szerencsére nekem még semmi bajom sem lett, pedig én felolvastam hangosan a verset 🙂

    • Én igen, többször is (nem vagyok mazochista, csak elég nehéz szöveg, és próbáltam érthetőbbé tenni magamban a fordításhoz) 😀 Úgy tudom, Saca nem.

  5. Szia!

    Én nem tartom magam különösebben babonásnak (bár azért ragaszkodom hozzá, hogy a nevem a dolgozatra mindig azután írjam föl, hogy befejeztem, bár ez inkább jelenti nálam azt, hogy most már vége), így bátorkodtam felolvasni hangosan. Na jó, halkan de csak az időpont miatt. Megismétlem napközben is.
    Ha nem jönne össze, lehet, nem leszek egyedül a Tomino által ,megátkozottak sorában. Fő a csapatszellem. 😀

    • Szia!
      Hajnali kettőkor japán városi legendát olvasni, és még halkan el is kántálni?! Biztosan kötélből vannak az idegeid, számomra már a gondolat is ijesztő! 😀 Majd számolj be azért, éreztél-e valamit, történt-e veled azóta bármi rossz! 🙂
      Én mindig először a nevemet írom fel a dolgozatra, egyszerűen azért, mert ha a végére hagyom, elfelejtem. Nem tudtam, hogy ehhez egy babona is kötődik :O

  6. Sziasztok! Nagyon jó lett ez a cikk is, nagyon érdekes dolgokat hoztok, élvezem olvasni! Nem annyira kérdés, de hiszem, hogy a költőn kívül senki nem tudhatja pontosan, mire gondolt a költő. 😀

    • Szia! Köszönjük szépen a dicséretet! 🙂 Igen, én is így gondolom, legyen akár Yaso Saijo, akár Petőfi, valószínűleg sosem fogjuk megtudni, mire gondolt a versében. 😀

  7. hát én hangosan felolvastam japánul nem történt semmi magyarul is felolvastam akkor vettem ésre h milyen elborult ez a vers angolul is felolvastam hát semmi nem történt.

  8. Mi van vajon akkor ha felolvassuk ám de nem mozdulunk ki othonrol és nem csinalunk semmit vajon akkor is történhet valami? + hogy lehet vajon leszedni magadról az átkot hamár voltál akkor gyökér és felolvastad hangosan?

  9. Töbször is átolvastam japánul és mitha egyfajta kódolást véltem volna felfedezni benne csak a sorokat kell cserélgetni ( a logikátlan sorokban is van valami ) pl: a 19. sorban töbszörös szimbolikát is vélek felfedezni nem akarok konkrét dolgokat írni amíg nem vagyok benne biztos( ha valakinek van valami felfedezése az írottakkal kapcsolatban akkor ne tartsa magában)

  10. Szerintem itt a Pokol a pincét akarja jelképezni, csak azért, mert azt írja, hogy sötét, egy pince is sötét, ahol nem nem nyílik virág, vagy ilyesmi, és úgy vélem a nővére lejárt bántani őt, lásd: “Tomino nővére az, ki ostorral üt?A cínóbervörös ostorcsapások nyugtalanságot keltenek.Csak üt, hasít és üt – egyetlen út vezet a Pokol legmélyebb bugyrába.”. Tehát, először arról ír, hogy ostorozzák őt, aztán pedig a fájdalomról, hogy már oly elviselhetetlen, hogy a Pokolba képzeli magát. És aztán tudtában van annak, hogy már annyi idő telt el a pincébe zárása óta, hogy kint tavasz lett, ezért sír, és a végén úgy hal meg, hogy megszurkálják? Lehet, hogy az egész vers bonyolultabb, mint amilyennek látszik. Nem akartam verset elemezni vagy ilyesmi, csupán ez a megfigyelésem, lehet tiszta hülyeségeket írtam xD

Te mit gondolsz?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s