Kokkuri-san, avagy szellemidézés japán módra

Ouija tábla és planchette

Ismeritek az Ouija táblát? Gyakran “beszélő táblaként” vagy “szellemtáblaként” is emlegetik, és alapvető kelléke a szellemidézésnek, a jóslás egy népszerű fajtája. Egy lapos tábláról van szó, amin az ábécé betűi, nullától kilencig a számok, valamint alapvető szavak (igen, nem, viszlát) és különböző szimbólumok láthatók. Szellemidézés során úgynevezett planchette (kis, fából készült, lapos szívforma), inga vagy egyéb tárgy segítségével a megidézett szellem megmutatja nekünk a kérdéseinkre a választ. Kokkuri-san az Ouija tábla japán megfelelője, közkedvelt játék a japán diákok körében. A játékosok célja, hogy megidézzék, kapcsolatba kerüljenek Kokkuri-sannal, aki megválaszolja kérdéseiket a jövőjükkel kapcsolatban. A játék az 1970-es években tett szert óriási népszerűségre. Sok ember azt nyilatkozta, hogy sikerült megszólítaniuk a túlvilág démonjait, sőt, egyeseket állítólag szellemek szálltak meg, mások pedig kórházba kerültek a játék miatt. Végül Kokkuri-san lassan társadalmi problémává vált, valóságos média-hisztéria alakult ki körülötte, melynek hatására a játékot több iskolában betiltották. Japán egyes területein úgy is ismert, mint Cupid-san (キューピッドさん), Angel-sama (エンジェルさま),  Shugotenshi-sama (守護天使様 ~ őrangyal), Bunshin-sama (分身さま) vagy Kirakira-sama (キラキラさま). Lássuk, hogyan kell játszani!

Mire van szükség?
Egy üres papírra
Tollra, amivel írhatsz
Egy érmére (Japánban 10¥)

Kokkuri-san, a japán játék

Hogyan csináld?
1. Végy egy üres papírt, és rajzolj rá piros tintával egy torii-t (hagyományos japán kapu-fajta)! A bal oldalára írd, “IGEN”, a jobb oldalára pedig “NEM”. Alá írj egy számsort 0-tól 9-ig (sokszor a számsor legalulra kerül), alá pedig az ABC betűit. (Japánban hiraganákat használnak.)
2. Nyisd ki az ajtót vagy az ablakokat, hogy Kokkuri-san képes legyen belépni a szobába! A torii szimbolizálja az átjárót, amin a lélek ki-be járkálhat.
3. Helyezz egy érmét a torii-ra! Minden résztvevő tegye rá az ujját az érmére! A játékhoz legalább két-három ember szükséges.
4. Kezdd el hívogatni a szellemet! Ismételd el többször: “Kokkuri-san, Kokkuri-san, ha itt vagy, kérlek, mozgasd az érmét!”
5. Bármilyen kérdést feltehetsz Kokkuri-sannak, amit szeretnél. A szellem az érme mozgatásával fog válaszolni.
6. A játék befejezéséhez meg kell kérni Kokkuri-sant, hogy távozzon: “Kokkuri-san, kérünk, térj haza!” Ha azt válaszolja, “IGEN”, és az érme visszatér a torii-hoz, akkor tiszteletteljesen köszönjük meg neki.
7. Amikor Kokkuri-san elment, meg kell semmisíteni a papírt. Vágd 48 darabra! Egyes források szerint a tollat is el kell pusztítani, amit használtak a játékosok, továbbá az érmét három napon (egyes források szerint egy napon – biztosabb erre hallgatni) belül el kell költeni. Ennek elmulasztása szerencsétlenséget hoz a játékosokra.

Míg az Ouija táblánál fenn áll a veszély, hogy a játékosok egy démont idéznek meg, vagy megnyitják lelküket, ezáltal lehetővé téve, hogy megszállják őket, addig a Kokkuri-san egy fokkal biztonságosabb játék. Kokkuri-san a shintō vallás egy összetett szelleme, a róka (ko=kitsune), kutya (ku=inu) és nyestkutya (ri=tanuki) keveréke. A róka lehet csaló és tanító, a kutya hűséges és védelmező, a nyestkutya pedig tele van bajjal, mégis a jó szerencse hozója; egyikük sem eredendően gonosz, és ezek a tulajdonságok keverednek Kokkuri-sanban is.
A játék alapjául szolgál egy 1997-es horrorfilmnek, ajánlom mindenki figyelmébe, aki szereti a szellemidézős, okkultizmussal foglalkozó filmeket! Számtalan anime is feldolgozta a témát, mint például az XXXHolic, a Bokusatsu Tenshi Dokuro-chan, a Ghost Hunt, vagy az Ushiro no Hyakutarou című manga is.

 

Hasznos tanácsok
– Kokkuri-san egy szélhámos szellem, tehát előfordulhat, hogy hazudik.
– Ne tegyünk fel olyan kérdést, amire nem akarjuk tudni a választ, vagy félünk, hogy rossz válasz érkezik! (Lehangolttá, idegessé tehet minket.)
– Ne játsszuk a játékot egyedül!
– Ha betegek vagyunk, esetleg gyenge a szívünk, ne játsszunk ilyen játékot!
– Soha ne vegyük le az ujjunkat az érméről játék közben!
– Nem szabad félbehagyni a játékot, vagy megállni a játék közepén!

Nos, Tominóval ellentétben ez a téma érzékenyebben érintett, alapvetően jobban hiszek a szellemekben, mint egy gyilkos erejű versben, éppen ezért nem mertem kipróbálni Kokkuri-sant. Kutatási célból gondoltam rá, de túl gyáva vagyok. Ha valaki mégis erre vetemedne, kérem, számoljon be mindenképp az eredményről! 🙂

Forrásaim:

– Gail Arlene De Vos. What Happens Next?: Contemporary Urban Legends and Popular Culture. Hely nélkül: ABC-CLIO, 2012.
– Michael Dylan Foster. Pandemonium and Parade: Japanese Monsters and the Culture of Yōkai. California: University of California Press, 2009.
– Hiroko Yoda, Matt Alt. Yurei Attack!: The Japanese Ghost Survival Guide. Hely nélkül: Tuttle Publishing, 2013.
– Scary Website. “Kokkuri-san” megtekintve: 2014.04.10. http://www.scaryforkids.com/kokkuri-san/
– Geek Woman Speaks. “Kokkuri-san: The Forbidden Game”. megtekintve: 2014.04.10. http://geek-woman.com/wordpress/2009/09/21/kokkuri-san-the-forbidden-game/
– BLAH: Since I Know. “Games you Don’t Want to Play 2” megtekintve: 2014.04.10. http://blahknow.blogspot.hu/2013/05/games-you-dont-want-to-play-2.html
– Chunchyroll. “Kokkuri-san: Japanese Ouiji-board” megtekintve: 2014.04.10.  http://www.crunchyroll.com/forumtopic-475889/-
– Wikipedia. “Ouija Board” megtekintve: 2014.04.10. https://en.wikipedia.org/wiki/Ouija_Board

Reklámok

21 responses to “Kokkuri-san, avagy szellemidézés japán módra

  1. Azta…Épp szerettem volna kérdezni kipróbáltátok-e, de akkor amint találkoztam volna valamelyikőtökkel, már egyből hajlongtam volna. Én mindentől parázok, de ez kiveri a biztosítékot 😀 a Bűbájos Boszorkák c. sorozatban is majd meghaltam félelmemben, amikor a fatáblán beszéltek egy szellemmel.
    Kérdésem még nincs, talán alszok rá egyet, azt el szerettem volna mondani, nagyon jól összefoglaltátok ezt a cikket is! 😀

    • Egyetértek, szerintem ez a legijesztőbb az eddigi történetek közül, mert ebben van valami “valóságos”. Bár az egyik oldalon azt olvastam Kokkuri-sanról, hogy általában a játék egyik résztvevője szokta mozgatni az érmét, és ezt a többiek is tudják, de a hangulat miatt egyikük sem veti a másik szemére, hogy “hé, csalsz!”

      Köszönjük szépen a dicséretet! 🙂

  2. Nekem is azonnal a Bűbájos Boszorkák jutott az eszembe XD… Én felajánlottam a (szakdolgozó) szobatársaimnak, hogy próbáljuk ki, de igazából mi sem mertük XD.

    • Ó, de kár! 😀 Pedig kíváncsi lettem volna, sikerülhet-e egy külföldinek is megidéznie Kokkuri-sant, azt ugyanis tudom, hogy ez a játék más országokban is ismert, de arról nem találtam infót, Japánon kívül meg lehetne-e idézni egy alapvetően japán szellemet.

  3. Miért nem szabad abbahagyni közben? Mi történik akkor, ha valami (akármi) megzavar minket és nincs más választásunk? Illetve előfordulhat, hogy egyfajta rossz ómenként ránk telepszik a szellem, és nem tudunk tőle szabadulni? Mondjuk én biztosan nem csinálnék ilyen szellemidézős dolgokat, ahhoz én túlságosan félek:D

    • Remélem Dóri elnézi nekem, hogy beleszólok, de erről pont tudok egy pár dolgot. Barbi, általában minden ilyen mágikus technikára érvényes, legalábbis azokban amikről tudok, hogy a megidézett lányt / erőt kordában kell tartani, mert veszélyes lehet. Ezért vannak a rítusnak szigorú elemei, elmondott szavak, használt jelképek, a szellem hazaküldése, stb. Ez az “operátor” biztonságát szolgálja. Ha valami itt nincs meg, akkor az erő/lény elszabadul. Fogalmazzunk úgy mintha szigetelés nélküli, áram alatt lévő vezetékkel dolgoznál. Lehet megúszod az áramütést, de lehet nagyon nem. Ezeknek a meglehetősen ősi mágikus hagyományoknak egy leképeződése ez az ilyen babonákban, játékokban, sőt még a népmesékben is megfigyelhető.

      • Köszönöm a választ, Andris! 🙂 Én nem tudtam volna ilyen szakszerűen megfogalmazni, de egyetértek veled. A játékban külön pontban van említve, hogy Kokkuri-sant elő kell hívni, majd el is kell küldeni. Ha valamilyen okból kifolyólag elmulasztod a hazazavarását, akkor valószínűleg a megidézett helyiségben vagy a megidéző nyakán marad, mert magától képtelen távozni. De azt is figyelembe kell venni, hogy Kokkuri-san “csaló” kísértet, tehát nem egy halott ember lelke, hanem apróbb állatok szelleméből tevődik össze – épp ezért nem hiszem, hogy képes lenne megszállni bárkit is, hisz nem feltétlenül rosszindulatú.

      • Igen amúgy gondoltam, köszi, hogy leírtad! 🙂 Én mondjuk biztosan nem fogok ilyesmikkel próbálkozni! 😀
        És tök jó példát hoztál fel rá! 😀

  4. A klasszikus spiritiszta eszköz immár Japánban is, wow! 🙂 Érdekes, hogy ugyanazok az elemek térnek vissza itt is, mint a nyugati alkalmazásában, a torii-t, és nyilván a 10 jenest leszámítva. 🙂

    • Igen! 🙂 A cikk terjedelme miatt úgy döntöttem, inkább kihagyom az Ouija tábla és Kokkuri-san összehasonlítását, pedig azt is érdekes lenne megvizsgálni, milyen átfedések vannak a nyugati és a keleti játék közt. Például hogy miért hoztak létre egy Kokkuri-sant, amikor ott a jól bevált, nyugati tábla. No, de ez már egy másik téma… 🙂

  5. Sziasztok! Nagyon tetszett a cikketek! Érdekes bár én sem merném kipróbálni. Akkor tulajdonképpen az, hogy ne játszd egyedül, ne vedd le az ujjad az érméről, stb. is mind azt szolgálja, hogy biztonságban legyél és kordában tartsd a szellemet ? Annak van valami jelentősége, hogy pont 48 darabra kell vágni a papírt?

    • Szia! Köszönjük szépen a dicséretet! 🙂 Igen, ez a sok-sok szabály mind a játékosok biztonságát szolgálja, és azt, hogy Kokkuri-san végül gond nélkül “hazatérhessen”. Ha belegondolsz, legyen bár keleti vagy nyugati, minden játéknak vannak bizonyos szabályai. Az, hogy miért pont 48 darabra kell vágni, szerintem nem fontos – tudtommal ez nem szimbolikus szám a japánoknál, sajnos nem tudom, honnan ered. Egyes források csak annyit írnak, hogy meg kell semmisíteni a papírt, de a módjáról nem esik szó.

  6. Sziasztok! Ismételten nagyon tetszett a cikk. 🙂 Írtátok, hogy a játék végén meg kell kérni Kokkuri-sant, hogy menjen el. Mi történik akkor, ha nemmel válaszol? Előfordulhat ilyen? 😀

    • Szia! Köszönjük szépen! 🙂 Konkrét dolgokat egyik forrás sem írt erről, szerintem nincs olyan, hogy Kokkuri-san megtagadja a kérést, hisz nem egy dühös/lázongó szellemről van szó. 🙂 De ha mégis megtagadná, szerintem erőteljesebben ráparancsolva már el lehet őt zavarni.

      • Áh, értem. 🙂 Csak felmerült bennem, hogy ott maradhat-e esetleg zaklati vagy hasonló, de akkor nem. 😀 Köszönöm szépen a választ! 🙂

  7. Hello! ^^ Nagyon tetszett a cikk! 😀 Ki is próbáltam egyik tesómmal, mert bevallom egyáltalán nem félek… és ez most nem felvágásból vagy ilyesmiből mondom, csak egyszerűen megakartam tudni valamit, ha nem baj arra nem térnék ki, hogy mit… Szóval kipróbáltam az eljárásnak megfelelően, de sajnálatomra nem működött :/ Lehet, hogy valamit rosszul csináltam, de a baj elkerülésének érdekében, mind a papírt és a tollat is megsemmisítettem, remélem mindegy, hogy hogyan tettem 😦 De azért érdekes volt kipróbálni ^^ Szeretem a szellemeket! 😀

  8. Megcsináltam rajtam kívül három lánnyal ès müködött. Csak annyi volt a gond hogy mind a nègyunkre megharagudott de az egyik lányra nagyon… De szerintem buli volt😂

Te mit gondolsz?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s